Cat City

Ternovszky Bela

Hungary, 1986

HÁTTÉR INFORMÁCIÓ TANÁROKNAK

MŰFAJ

Rajzfilm, animáció, paródia, sci-fi

TÉMÁK

Paródia műfaji filmek, gengszterek, kalandok, a bűnözés

FILM

Kevés olyan dicsőséges korszaka van a magyar filmgyártásnak, mint ami a Macskafogó (1987) c. rajzfilm debütálásával köszöntött ránk. Zsarnokság, elnyomás, rossz és jó, stílszerűen macska és egér örök párharca mindig is olyan témák voltak, amiket érdemes újra és újra felfedezni. A szinte minden alkotásával radikális, meghatározó munkákat készítő Ternovszky Béla kultikussá emelkedett, a család minden tagja számára élvezetes és megunhatatlan, komikus tündérmeséjét az ítészek és a közönség egyaránt nagy lelkesedéssel, rajongással, szeretettel fogadták. Fegyveres macskabanditák, hősiesen küzdő, maroknyi egércsapatok, nagyvárosi maffia és pitiáner patkánygengszterek elbűvölően humoros, felhőtlen kikapcsolódást nyújtó fantasztikus meséje, melynek minden képkockája aranyba foglaltatott, és amely az egyik olyan filmünk, ami külföldön is képes volt hírnevet szerezni magának.

A történet szerint M.M.U. (Mickey Mouse) után 80-ban az X bolygó egereit a megaláztatás és a teljes pusztulás apokaliptikus rémei fenyegették. A vérszomjas macskák jól szervezett, tökéletesen felszerelt multinacionális bandákba tömörülve, pimaszul semmibe véve a jogot és a rendet, felrúgva a macskák és az egerek közötti történelmi konvenciókat, az egértársadalom végső felszámolására törekedtek. Ám az egerek teljes megsemmisülésének horizontján – amikor már a bolygó elhagyásának gondolatával kezdtek foglalkozni a legtudósabb egérfők – váratlanul új reménysugár ragyogott fel. A történet nincs túlbonyolítva, de nem is ezen áll vagy bukik minden. Ternovszky egyszerűen egy örökbecsű témát, egy klasszikus konfliktust helyezett rajzfilmje középpontjába: jó és rossz ismerős csatározását, ezúttal a rosszat macskák, a jót egerek képében feltüntetve. A mű ott kezd zseniálissá válni, ahogy ezt a témát szeretnivaló, humoros szereplőkkel, energikus, kellemes karakterekkel, jellegzetes figurákkal tölti meg, és ahogy bemutat egy fiktív, aprólékosan kidolgozott univerzumot, egy egerek és macskák lakta bolygót, egy sajátos civilizációt, sajátos, természetesen rajzfilmesen egyszerű társadalmi normákkal, szokásokkal, hagyományokkal. Ezek a jegyek teremtették meg a mítoszt. És a Macskafogónak egyéni sodrása, üteme van – addig biztos nem ereszt el, míg végig nem nézed. A stáb külön érdeme, hogy még a kézzel rajzolt helyszínek ellenére is képesek voltak szemgyönyörködtető akciójeleneteket teremteni, látszik, hogy mindenki kitett magáért, Nepp József zenéje külön megér egy misét.

A karakterek dialógusai pedig szállóigévé váltak, olyannyira beivódtak a köztudatba, hogy szinte szégyen, ha valaki nem mozog otthonosan ezekben. Persze ez nem is véletlen. Ternovszkyék a hazai filmgyártás legelragadóbb szereplőit vonultatják fel a Macskafogókban, ahol a rosszakat és a jókat egyaránt szívébe zárja a néző. Persze a kéz által papírra vetett alakok nem is élnének igazán, ha kiváló magyar szinkronhangok nem társulnának melléjük. Talán egy magyar rajzfilmben sem volt még ilyen erős a szinkron hatása. A gonoszok gonosza, Mr. Tájfel szerepében Benedek Miklós brillíroz, hangjával gunyoros, fölényeskedő élt adva a figurának. A racionális, konzervatív gondolkodású egérügynök, a magát minden helyzetben feltaláló Nick Grabovszky Sinkó László felejthetetlen, nagyon is ideillő orgánumában megszólalva indult világhódító útjára. Az egér rendőrfőnököt az egyik legnagyobb élő magyar színész, Kállai Ferenc szólaltatta meg, Mr. Gattót, a maffia főnököt pedig Körmendi János “alakította.” A felsorolt, hírhedt párosításokon kívül jó pár emlékezetes szinkronhang cseng a fülemben (Mikó István felejthetetlen, Bodrogi Gyula, Kern András fantasztikus a kisebb szerepekben is). Ha a magyar rajzfilmgyártásról van szó, mindenképpen ezt a darabot kell említenünk, ez a legnagyobb a mieink közül.

Forrás: Kritikus tömeg

Egyesült Államok

A rajzfilmet a tengerentúlon 1987. július 15-én mutatták be a Los Angeles-i Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválon, Cat City néven – ezután az Egyesült Államokban és Kanadában a Sefel Pictures azóta megszűnt kis kanadai cég[2] forgalmazta, 1987-től, VHS videokazettán. A rajzfilmben szinte az összes karakter nevét megváltoztatták, hogy lehetőleg minden, a szocialista blokk országaira utaló asszociációt elkerüljenek. A dalokat más hangszereléssel újra felvették; a „Négy gengszter dala”, amely Jimmy Giuffre amerikai jazz-zenész és zeneszerző „Four Brothers” melódiáján alapult, ebből a változatból teljesen kimaradt. A filmet 1999-től az Image Entertainment is forgalmazni kezdte, DVD formában.

Szovjetunió

A Szovjetunióban a rajzfilmet már 1988-ban bemutatták, de a pontos időpont nem ismert. A film nagy kasszasiker lett 1989-ben és valóságos kultuszfilmmé vált a gyerekközönség körében, miután a televízióban többször is adásba került. A film orosz szinkronját a Szojuzmultfilm rajzfilmstúdió készítette 1988-ban. Címe oroszul „Ловушка для кошек” (Lovuska dlja kosek) – ennek jelentése „macskacsapda”, ami egész jó megközelítése a magyar címnek. A rajzfilm szövegét szinkronizálták orosz nyelven, a dalokat azonban nem, tehát meghagyták azokat az eredeti magyar nyelvű előadásban, és ezekben a szöveg első néhány sora alámondásos orosz fordításban hangzik el.

A Szovjetunióban forgalmazott változat néhány perccel rövidebb a magyar eredetinél. A szovjet kiadásban négy kisebb jelenetet teljesen kihagytak: Safranek kislánya egy egérrel játszik, majd Safranek megbünteti, mert nem szabad neki egerekkel barátkoznia (1 perc 40 másodperc); Bob Poliakoff elbúcsúzik Grabowksitól a remetekunyhónál (kb. 30 másodperc); Fritz Teufel és Safranek a cég által az egerek ellen kifejlesztett új fegyverek diafelvételeit nézik végig (kb. 2 perc); Safranek bemutatja Teufelnak egy új fejlesztés eredményét, az egér alakú robotot (ez után a megbeszélés után Safranek farka is be van kötözve, 1 perc 42 másodperc). Ezen túl számos kisebb, 1–5 másodperces részletet is

Más országok

A filmet – a fentieken kívül – játszották még az akkori szocialista tábor néhány országában, így Csehszlovákiában, Bulgáriában, valamint (a nyugati tömb országai közül) Hollandiában. A film Franciaországban is megjelent, francia szinkronnal, „Super Souris et l’arme secrète” címmel, de ott szinte ismeretlen maradt.

Forrás: Wikipédia

FELADATOK

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ

European Films For Innovative Audience / Designed by Freelance Creative